Ehhez jobbára az északi partra mentünk, amit amúgy is jobban szeretünk - kivéve a fürdést, az a délin jobb. Imádjuk az északi part dombjait, hegyeit, azt, hogy ahogyan az északi út kanyarog legtöbbször látjuk a tavat. Az egymás után következő falvak, városok majdnem mindig kínálnak valami érdekességet, látnivalót, kis búcsút vagy vásárt, és közben eltelünk a gasztronómiai finomságokkal - fagyi, lángos, rétes, mittomén még mi.

Első nap Tapolcán voltunk, ami mindannyiónkat igazán lenyűgözött. (A képekre klikkelve azok a megfelelő formátumba ugranak.)

Tihanyt ezúttal sem hagytuk ki, habár most nem mentünk be az Apátságba, mivel az tavaly meg volt. Én kifejezetten imádom Tihany utcácskáit, nekem már az is kikapcsolódás, hogyha csak simán végigsétálok rajtuk, anélkül, hogy bármit is vennék. 

A babamúzeumba mentünk be szétnézni, odabent nem fotóztam, ezt az ősrégi babakocsit az ősrégi babával a múzeum előtt fotóztam le.

És mivel egy fagyizó van a múzeum előtt,, a csajok és anyám rögtön szükségét érezték, hogy megkóstolják a kínálatot. A fagyi iránti szenvedélyt nem tőlem örökölték, mert én utálom, nyilván anyám lehet a 'tettes', akit a lányok Fagyi Nagyinak kereszteltek el.

Egyik nap Balatonfüreden kötöttünk ki, ami szintén gyönyörű hely /rengeteg a fagyizó, khm, khm/ és a Tagore sétányon lévő Balatoni Vízivilág Látogató Központba mentünk el. A Balaton élővilágát mutatja be a múzeum, és nekünk nem volt túl szerencsés választás. A kiscsajoknak fogalmuk sem volt, hogy a Balatonban esetleg halak is élnek, és még mifélék! Így aztán a legnagyobb, legrondább halak akváriumánál egyszerűen karon fogtuk a kislányokat és tempósan továbbsétáltunk velük.

Szöszi és Petra nagyon viháncoltak valamin a múzeumban, Petrának fogalma sem volt, hogy a háta mögött lévő, bal oldali terráriumban olyan kígyó van, ami a Balcsi élővilágához tartozik. És még most sem tudja....

Szabina a múzeum kőpárnáival edz:

És amitől nem félünk, kacsák a sétány mellett:

Siófok többször is célpont, legutóbb felmentünk a Siófok központjában található víztoronyra, aminek forog a teteje, így 360 fokban látható Siófok. Nagyon szép, habár belépős, amit annyira nem értek, de nyilván valamiből fent kell tartani az attrakciót.

Amszterdam 1090 km-re van a víztoronytól.

Keszthely és a Festetics kastély, hmmm, meseszép volt! A kastély egy önálló blogot is megérdemelne, de nem nyújtom a kultúrprogramot, ide fogom besuvasztani.

Lovacskás lámpa, mmmm, de szép anya!

Felmásztunk a toronyba is a csajokkal, már nem emlékszem hány lépcsőfok volt, de arra igen, hogy csúnya izomlázam lett tőle, és amikor leértem, úgy remegett a lábam, mint a kocsonya.

A kastély botanikus kertje is csodás. Hatalmas kaktuszok, leanderek, igazán meseszép. Pont egy nagyon forró napon mentünk, úgyhogy gyakorlatilag menekültünk az árnyékba, nem csatangoltunk a kertben sokat.

Haleleséget lehet venni a kert bejáratánál, ez jó ötlet volt, mert a halak azonnal az üveghez jöttek amikor észrevették, hogy etetés van. Etetés megkezdése előtt:

Etetés megkezdése után:

Ezután a kocsimúzeum következett, ez igazán Szabinának való program volt. A régi lovaskocsik, lovas szánok gyönyörűek, a lovas játékok pedig kreatívak. Szabinának ez volt a kedvence:

Nekem meg ez, (ezt még talán használni is tudnám):

És valami ami szintén lóerős:

A Balaton nem maradhatott ki. Annyira nem, hogy amint megérkeztünk, szinte rögtön indultunk is a Balcsira.

Nagyon szerencsések voltunk, mert minden nap le tudtunk menni fürödni, habár egyik nap annyira fújt a szél, hogy csak Szabina merészkedett be a vízbe.

Az északi parton, Révfülöpön laktunk - pont, mint tavalyelőtt - és a délire mentünk fürödni, pont, mint tavalyelőtt. Siófok Aranypart ..... gyerekkorom szerintem összes nyarát ott töltöttem, és az én gyerekeim is imádják. Mindenkinek tudom ajánlani, aki szuper fürdőhelyet keres, még az sem kell, hogy Siófokon szálljon meg. A strand ingyenes és a parkolás is. A víz néhol lábszárközépig ér, annyira sekély, úgyhogy kicsi gyerekek is simán eljátszhatnak, felügyelet mellett. :)

És mivel északon laktunk de délen pancsoltunk, így megint kompoztunk.

Most is a strandolásról csináltam a legkevesebb képet, mert 1. vagy strandoltam, 2. a kislányok olyan messze mentek be a sekély vízben, hogy a telefonom már csak elmosódott pacának látta őket. De a lángosfalásról van fotóm, mert ahhoz elég gyorsan jöttek ki a vízből, és elég közel lakmároztak.

Lassan újra nyaralunk, úgyhogy itt az ideje, hogy beszámoljak a tavalyi nyaralásunkról. A kislányok a hazafelé vezető úton:

Mint mindig, most is Schwarzach -ban szálltunk meg, ugyanabban a hotelben, ahová már évek óta járunk.

Az út, ami általában 7-8 órát tart, most 13 órásra nyúlt a rengeteg útépítés miatt. Eléggé elfáradtunk, de vacsi után elmentünk a játszótérre, amit nagyon szeretünk.

A RATHAUS, amit mi patkányháznak fordítottunk, de persze a városháza.

Hárman aludtunk egy szobában, Szabina mellettem, Petra velünk szemben:

A holland szilveszternek két olyan eleme van, ami Magyarországon nincs, a házi tűzijáték és az oliebol. Ez utóbbi egy fánkszerűség,  ugyanúgy bő olajban sütik ki, mint a szalagos fánkot, és esetleg be is töltik, pl. Nutellával, de a hagyományos sima, illetve mazsolás fánk a legelterjedtebb.

A sima:

A mazsolás:

A szilveszteri fánk szezonja december elején kezdődik, Sinterklaas még itt van, de néhányan már felállítják az oliebol-standokat, és átlagosan 1 euro/fánk áron hozzá lehet jutni a porcukorral megszórt fánkhoz. Természetesen otthon is lehet oliebol-t sütni, én is csináltam, de nekem sosem volt olyan finom, mint a fánkbódéból, ráadásul az egész lakást bebüdösíti az olaj, így inkább én is sorba állok szilveszterkor a kifőzdénél, és megveszem a napi betevő szilveszteri fánkot.

Tegnap az olibol-osnál, amikor már 10 perce álltam sorba, de még csak a fele fogyott el a sornak:

Az oliebol sütése, készítése lassan sportággá válik Hollandiában, különböző felületek értékelik a különböző oliebol-okat, és 1-10-ig pontozzák őket. Nekünk szerencsénk van itt Tilburg-ben, mert van egy díjnyertes oliebol sütödénk, amit tavaly 9,5 ponttal, idén pedig 10 ponttal jutalmaztak, és tényleg kiemelkedően finom. Ez a sütöde idén már három helyen kínálja a fánkokat - a képen nem ez a sütöde van, de hozzánk tegnap ez volt a legközelebb.

A pultban az édességek:

Az oliebol-ok mellett nagyon kedvelt az appelbeignet, ami almás fánk:

A vaníliakrémmel töltött Berliner bol:

És a Belgische wafels, ami vastag belga gofri:

Ezeket vagy így magában, vagy porcukorral, vagy csokiszósszal (esetleg tejszínhabbal) nyakon öntve eszik.

Az oliebol tipikusan téli, szilveszteri édesség, a sütődék is felszívódnak legkésőbb január végén, de néhány helyen fix standjuk van, ahol be lehet szerezni a fánkokat egész évben.

A másik holland szilveszteri szokás, ami nálunk otthon nincs, a házi tűzijáték. Igaz, hogy az utóbbi években elég rendesen megregulázták a holland házi tűzijátékozást, de nem tiltották be, tehát bárki rendezhet házi tűzijátékot a szabályok mentén. Most már csak december 31.-én szabad tűzijátékot rendezni, előtte erre sem volt szabályzat, és persze vannak balesetet is, habár inkább a petárdázásból fakadóan. Mindenesetre vannak akik még jobban akarják szigorítani a tűzijátékot, és vannak akik azért morognak, mert túl sok a szabályzás. Belgiumban sokkal lazábbak a szabályok, ezért a hollandok odajárnak tűzijátékot venni. Innen Tilburg-ből nem kell messzire menni, csak Baarle-Nassau-ig, vagyis Baarle-Hertog-ig, ami egy holland-belga kevert falu. Előbbi a település holland, utóbbi a belga neve.

A szomszéd már egy másik országban él:

A térképen:

Szóval ide járnak a hollandok megvenni a tűzijátékot, mi pedig annyi tűzijátékot nézünk a finom, meleg szobából, amennyit csak akarunk. Tegnap este meséltem el a lányoknak a sztorit arról, hogy mennyire meglepődtünk Pistivel amikor 2009-ben ideköltöztünk és  szilveszterkor elkezdődött a házi tűzijátékozás, és 41 percig abba se hagyták.

Ez a tegnapi tűzijáték egy részlete az ablakból:

Boldog Új Évet kívánunk Mindenkinek!

Ma reggel én voltam az, aki nem bírt aludni, úgyhogy már fél hatkor lent voltam. A kiscsajok még mindig durmoltak, pedig azt hittem, hogy ha meghallják, hogy idelent szöszmötölök, akkor felébrednek.

A karácsonyfa alatt akkor még érintetlenül várakozott a két nagy doboz.

Az idén úgy döntöttem, hogy mindkét lány kap 1-1 dobozt, teli ajándékokkal és mindenféle finomsággal. Itt már kibontották a dobozaikat:

Először a személyre szóló leveleket olvasták el, amit én írtam nekik:

Petra válogat, hogy melyik legyen a következő:

Meg is van:

Szabina nem légvédelmi kalapban várakozik a sorára, hanem új lovaglósisakot kapott:

De elölről nem volt szabad fotózni. Itt az új pólójában és nadrágjában olvassa az egyik lovaglásról szóló könyvet, amit kapott.

Mindkét lány nagyon örült az ajándékaiknak. Mindketten kaptak 1-1 hátizsákot, Petra órát, parfümöt, 5 pólót és pulcsit, gyűrűket (Szabinától), könyvet, határidőnaplót. Szabina lovaglókesztyűt és kalapot, két könyvet a lovaglásról, egy Cookie Monster-er pizsit, Petrától egy könyvet a kedvenc együtteséről, a pólót (a képen fent) ami a kedvenc YouTube csatornájának a szereplőit ábrázolja, és egy készletet, amivel kristályokat lehet előállítani. 

NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNUNK MINDENKINEK!