Tegnap villámlátogatóm volt, úgyhogy nem írtam blogot. A logopédiára nagyon nem ment a felkészülés, Szasza megmakacsolta magát, hogy neki elege van, nem akar menni többet. Amikor odaértünk a logopédiára mondtam Szaszának, na most rukkolj elő azzal amit otthon mondtál. Belenézet Joyce szemébe és kereken megmondta neki hogy nem akar többet járni. Azt mondta neki Joyce, ha mindennap tanul egy kicsit, akkor Prinsendag-ra (április 27) befejezzük. Az még 15 alkalom. De legalább akkor is látjuk a végét.

Ma voltunk az Oomsban táncolni - vagyis a lányok - nagyon élvezték az új tánctermet és az épületet. A kávézó egyik fala teljesen üvegből van és le lehet látni az uszodára. Nagyon látványos.

És nagyon zsúfolt is volt. Pedig nagyobbnak tűnik, mint a régi sportsuli kávézója, mégis dugig volt. Szerencsére Renátáék mindig hamarabb érkeznek és tudnak nekünk is fenntartani helyet, amúgy nem tudnánk leülni.

Sajnos fotókat nem csináltam a gyönyörű épületről és a látványról, majd legközelebb.

Reggel erre jöttem le; Pipi és Szasza beköltöztek a matracba, amin Csöpi aludt: