Jó egészséget kívánunk Janának névnapján és KisLilinek születésnapján! Nagyon sok boldogságot kívánunk Nektek, sokszor puszilunk Benneteket és nagyon hiányzik a közös bulizás, röhögcsélés, poénkodás és iddogálás.
Ezzel a képpel köszöntünk Benneteket, a ti egészségetekre koccintottunk ma reggel:
A mai napunk egyébként 5-kor kezdődött, legalábbis nekem. Az autóm ugyanis ma hajnalban 3x riasztott be, így a végén nyitva hagytam az ajtaját és úgy tudtunk aludni. :( Nem lehetek túl népszerű a szomszédoknál bizti, ugyanis az utóbbi időben sokszor beriaszt éjjel a kocsim. Érintkezési hiba. :(
A mai nap később restartot vett Pistinek és nekem, mert miután a lányok felébredtek (rendszerinti 7:05 perckor) mama rögtön átvette a stafétát, így mi visszafeküdtünk még. Végül 8:45-kor keltünk fel, isteni volt!!! Tegnap este volt még hajmosás és hajvágás (utóbbi csak Szaszának, az elvékonyodott hajvégeit csapkodtam le) így már a kanapén kókadozva mosták a fogukat:
Pipinek mondtam, hogy mutassa meg a foghíjját:
És már mozog a mellette lévő fog is, úgyhogy lassan kiesik majd a saját száján a lány. :D Ma egyébként a rajz-, gyurma- és festékszakkör helyett a nagyobbak szépségszalonost játszottak:
Mára korzózást terveztünk a belvárosban, de olyan bizonytalan, esős és randa volt az időjárás, hogy elhalasztottuk holnapra. Kényelmesen megebédeltünk, Szasza lefeküdt aludni, majd miután felkelt ellátogattunk Lolland-ba, egy hatalmas beltéri játszóparkba. Helgi, mama, a csajok és én mentünk, egy kocsirakomány némber. :D Pisti, Pisti és Csilike itthon maradtak, illetve elmentek sétálni, hogy Csilinek is meg legyen a kilométere. :D A Lolland-ban aztán elszabadultunk. :D Itt ugyanis nem csak a gyerekek játszhatnak, hanem a szülők is, úgyhogy én is csúszdáztam a lányokkal. :D
Miután beléptünk a játszótérre rögtön ez a látvány fogadott bennünket:
Szasza rögtön rávetette magát, eleinte nem is akart mást kipróbálni. Majd meglátta ezt:
Na több se kellett neki, rávetődött a körhintára. Eleinte szőke lévén nem vettem észre, hogy 50 centet kell bedobni, hogy forogjon, így húztam-vontam körbe-körbe. Majd mama befizette a lányokat néhány körre:
Pipi úgy lova golt, mint a hercegnők:
Szasza pedig ezt a lovacskáját is megdícsétre, hogy ügyes volt:
A Lolland így néz ki több szemszögből:
mindenhol mászókák, csúszdák és játékok vannak. Az alapja homok, és vannak különböző utak is, amiken lehet haladni. Nincs fűtés, így eléggé hideg van, de ha játszsnak a gyerekek akkor ők nyilván nem fáznak. Lolland felülről:
Lollandi látkép Szaszával. Itt látszik, hogy mekkora a Lolland:
A háttérben egy hatalmas több szintes vár van, rengeteg lépcsővel, búvóhellyel, függőhidakkal, labirintusokkal:
Eléggé sötét az egész, a vaku nagyon jól megvilágítja a sötét folyosókat. A legtetején egy gigantikus trambulin van úgy kifeszítve, hogy a trambulin hálói között az alatta lévő szint látható és ott el lehet járkálni:
Pipi merész volt és bátor, rá mert menni. Szasza viszont - mivel le kell venni a cipőt - ezért nem érezte magát biztonságban, mert a kis lábacskái beleakadtak a trambulin hálójába. Így aztán ráadtam a cipőjét ésd a trambulin szélében ugráltunk együtt:
Mivel nem volt kiírva, hogy a szülők nem mehetnek rá, így legközelebb biztos rámegyek Szaszával, hogy ő is ugrálhasson egy kiadósat. Pipi az trambulin alóli szintről fényképezve:
Szasza leginkább rohangált eleinte:
A hatalmas terekben jót lehet szaladni, miután Pipi is megunta az ugrálást ő is követte Szaszát. Amikor egyszer elesett Szasza azonnal odarohant hozzá és felsegítette:
A várban még videoszoba is volt, ahová Pipi beült egy kicsit pihenni:
Intellektüell gyerekeknek volt pár elektromos zongora is, persze a csajok ezeket is kipróbálták:
Majd hajókáztak a csajok, sőt hajóversenyt is rendeztek. Szasza tapitány nyert, mivel az ő hajója előrébb volt beleásva a homokba. :D
Közben én felfedeztem a görbe tükröket és csináltam egy fotósorozatot:
Rengeteg lépcső is volt a várban, azokon is lehetett mászkálni, olyan volt ez az egész, mint egy erődítmény.
Ezután Szasza homokozott:
Háttérben a mamáék felvigyázták:
Mi addig Pipivel egy másik építményt vettünk célba, egy kisebb fából készült komplexumot, ahol például henger is volt:
És volt egy kicsi függőhíd is:
És természetesen nem maradhatott el a kötelező pózolás sem:
Természetesen a csúszdázást is kipróbálták ezek a kisnémberek, volt mindenféle méretű csúszda, mindenki a saját méretéhez való csúszdát választott:
A fenti kép hátterében a Lolland egyik étterme látható. Végig üvegfala van, hogy a szülők láthassák hancúrozó csemetéiket amennyiben nem játszanak velük, mint mi. :D Szóval a kiscsoportos csúszdázás után jött a LÉNYEG!!! A nagy várból egy kb. 4-5 méter magasban lévő függőhídon lehetett átmenni az óriáscsúszdához. Ám mielőtt az ember elérhetné a csúszdát, a függőhíd után még meg kell küzdeni a labirintussal, ami nem is olyan egyszerű. :D Pipi a függőhídon:
(Sajnos a fényképezőgépem eddigre lemerült, ugyanis másfél óra alatt sikerült kb. 250 képet készítenem. Így az óriáscsúszdát, a labirintust és a csúszó csajokat nem tudtam lefotózni.) Először Pipivel mentünk fel, mert arra gondoltam, hogy a Csirke majd nem akar lecsúszni, vagy nem egyedül, akkor majd a lábaim közé kapom és úgy csúszunk le. Kicsit noszogatta magát, de végül lecsúszott. Onnatól kezdve ő már mást nem is csinált, csak fel-le a csúszdán. :D Miután Pipi szépen egyedül enekikezdett csúszdázni, gondoltam felviszem Szaszát is, hátha le mer csúszni. He-he-he, ez volt a viccek vicce, mert ahogy a kis fenekét rátette a csúszdára már suhant is lefelé. Na de ne szaladjunk előre! A csúszdához úgy lehet feljutni, hogy először egy lyukon kell átpréselődni (nekem legalábbis a gyerekek ugye átférnek rajta :D) majd fel egy szűkös, sötét állványzaton, ezután egy csigalépcső jön, majd a már említett függőfolyosó, labirintus és a csúszda. Szóval nincs egyszerű dolga annak akik le akar csúszni. Csak a függőfolyosón kellett átvinnem, a többin egyedül ment át. Mikor odaértünk a csúszda szájához már készültem a lelkifröccsre amivel majd támogatom, hogy le merjen csúszni, de a ahogy odaértünk még pislogni sem tudtam, mert már le is csücsült és száguldott lefelé. Csak éppen annyi időm volt, hogy lekiáltsak mamáéknak, hogy a lány elindult és már meg is érkezett. Mama elmondása szerint amikor Szasza feltűnt az alagútban nagyon megrettent arcot vágott, de ahogy leemelték a csúszdáról már közölte is, hogy médeccer! :D Kb. 6x cibáltam fel a csúszdáig (mert a végén már minden szakaszon vitette magát) és a végén együtt csúsztunk le, ő a lábam között.