Szerencsére sokkal jobban vagyunk, bár beigazolódott gyanúm, miszerint Szaszának középfülgyulladása van. :( Kollektíve elmentünk ma dokihoz, de ez is egy kálvária volt! A saját dokink bejelentkező telefonszáma közölte, hogy bocsi, de vakációzik a doki. Azt nem mondta be, hogy ki a helyettes, így felmentünk a netre hátha oda ki van írva. De nem, így Pisti elgyalogolt. Ott már ki volt írva, hogy ki rendel. Vissza a netre, hogy lássuk ott milyen telefonszámon lehet bejelentkezni. Mire a csavar! Azok is szabin! Klassz! De legalább ott kiírták, hogy ki a helyetttes. És ki volt? Az a dokibácsi, akihez szerettem volna kerülni családostól, csak nem volt már nála hely. És milyen jópofa a dokibácsi! Végig nevetgélt a gyerekekkel, játszott velük, bohóckodtak, nagyon kedves volt velük. A műszer vége, amivel belenézett Szasza fülébe, világított, és azt játszották, hogy ki tudja elfújni. :D Tényleg nagyon aranyosak voltak, ráadásul a dokibácsi egy nagy mackó termetű ember, mellette a két kicsi törpének nézett ki. :D
Amúgy nagyon érdekes dolgott mondott erre a hányásos, fosós történetre. Mégpedig azt, hogy minden országnak, mint egy viszonylag zárt közösségnek meg vannak a saját vírusai, bacijai, csakúgy, mint pl. egy óvodai csoportnak, és abba bele kell szoknia a szerveztünknek. Ez általában 5-6 hónapot vesz igénybe, és ez nem más, mint hogy a szervezetünk akklimatizálódik a holland közösségi betegségekhez. Érdekes egyébként, mert nagyjából szűk 2 nap alatt túlestünk rajta mi Pistivel. Pipinek tovább tartott, mondjuk ő fokozott dózisban kapta. Na és visszatérve a dokibácsi diagnózisaihoz, Pipi hasfájására azt mondta, hogy az meg nem más, mint a közös betegségünk maradványa, egy kanalas gyógyszerrel, napi 1 kanál adagban helyrehozza a bélflóráját. És itt nincs Normaflore, de van egy másik nevű készítmény, aminek ugyanez a funkciója. Fel is írta a nevét, csak a patikában nem adták vissza. Na mindegy, most már legalább ha mondják akkor emlékezni fogok rá.
Ma Szasza nem ment oviba, de holnap már mehet.
Tegnap készítettem egy sorozatot a lányokról miközben öltöztek fürdés után. Nagyban táncoltak éppen valamire, Szasza még fel sincs öltözve: 
Pipinek dobogott a szíve, Szasza közben hátul kavar:
Éjjel Szasza 11-kor írt fel először, akkor próbáltuk csitítani, ekkor (is) vettem észre, hogy a bal füle vörösre van marva. Kapott először egy adag fájdalomcsillapítót, majd kicsivel később még egy felet. Találtam itthon Summamedet is, de mikor összekevertem csak akkor vettem észre, hogy lejárt a szavatossága. Amúgy ezek után végigaludta az éjszakát.
Ma délelőtt lovacskázás volt a pacikon, délután pedig ők maguk voltak a lovacskák és akadályversenyt rendeztem nekik a nappali-, dolgozó és az étkező érintésével. Egészen pontosan a Huntington Down versenyt, ugyanis ez szerepel az egyik Lovasklub epizódban és Szasza természetesen kívülről tudja. Persze ő nem így mondja. :D Miközben futkároztak nem nagyon tudtam fotózni, mert a testi épségüket felügyeltem, de Pipiről készült egy kép:
Aztán pihentek a kanapén, Szasza még csokit is evett:
Pipi persze pózolni kezdett:
Aztán levezetésképpen számítózott egy kicsit:
Úgy volt, hogy holnap megyek melózni, de lerobbant a család ahova mentem volna, így ezen a héten nem kell mennem sehová. Sajna....:(
Az idő kezd kellemesebb lenni, a hó is elolvadt, bár ez már sokszor megtörtént, mégis újra és újra leesett. A hollandok ki is vannak akadva, hogy ennyi hó és ilyen hideg már nagyon régen volt. Itt az igazi tél 2 hétig tart, most meg már december közepe óta. Mondjuk becsületükre legyen mondva, nagyon jól bírják a hideget és az időjárási viszontagságokat. Én úgylehet soha nem leszek ilyen "kemény, északi" csaj, hogy -5 fokban kilógjon a csupasz lábszáram a nadrágból. De egy hete még szandálban láttam egy nőt. Mondjuk lehet, hogy ez már nem keménység, hanem baromság. :D
