Csak gasztroblog lesz ebből előbb-utóbb. :)
Egy hete Pipi felvetette, hogy a péntek legyen palacsinta-nap. Wow, szuper! Lehet sima, magyaros palacsinta, palacsintatorta, amerikai palancsinta és még szerintem kerül be a repertoárba pár különbözó palacsintaféleség. A múlt héten amerikai palacsintával kezdtük és ma ugyanezzel folytattuk. :D Ugyanis a csajoknak nagyon ízlett. Marha egyszerű a palacsintanap, csak egy "vastag" (tartalmas) leves kell és utána lehet tolni a palikat. Nálunk a csajok kérésére menzás paradicsomleves volt olyan sűrűn, hogy megállt benne a kanál.
Az ötletgazda, rendes amerikai módra juharsziruppal tolja.
Szasza eddigre már elpályázott, ő amúgy csokiszósszal eszi.
A recept: 3 tojás, (a fehérjék habbá verve) 120 gr liszt, fél zacsi sütőpor, 1 zacsi vaníliáscukor, csipet só, 1,5 dl tej, 1 ek olaj. A fehérjék nélkül összekutyuljuk a tésztát, majd beleforgatjuk a fehérjéket is. Sima palacsintasütőt beolajozok (csak egyszer, mielőtt kezdem, többször nem kell) és kis merőkanállal tenyérnyi tésztát halmozok a sütőlapra és mindkét oldalát megsütöm.
Tegnap vettem Csilinek egy új házat, mert a másik nem volt mosható és nagyon szét volt már menve. És szaga volt.... :(
Military mintájú volt csak a legkisebb méretben, gondoltam az nagyon passzol a lakásba, a fehér kutyához meg főleg. Na nem kellett amiatt aggódnom, hogy nem találom meg benne Csilit, ugyanis esze ágában sincs belemenni. Mondjuk akkora a dolog, hogy Szasza is simán belefér. Még az is lehet, hogy majd nekiadom ha Csili nem hajlandó használatba venni. Vagy az lesz a büntikuckó.... :D
Csili mustrálja az édes otthont:
Csak összehasonlításként a régivel is lefotóztam:
Megpróbáltam becsalogatni jutalomfalatkákkal, de ahogy megkaparintotta a jutifalit, azonnal vetődött kifelé:
Aztán csak nézett a (nagyon loncsos) pofájával és kb. annyit kötvetített felém: "rácsesztél öreganyám, a büdöséletbe ebbe be nem megyek. Adjad elő a másikat, ne habozzá'."