Boldog névnapot kívánunk Udikának és az összes Juditnak aki a blogot olvassa.
Hát először is muhaha és brühühü.
A muhaha tárgya:
Iiiiiiiiiiiiiiiiiiigen, ez a házi készítésű ragacsom. :D
És brühühü, mert abszolút csak az időmet töltöttem vele, egérfogásra tökéletesen alkalmatlan.
Van ez az izomszakasztóan erős ragasztószalag, amivel szerintem (idősebbek előnyben) a Rendőrakadémia akárhányban letépték Moser felügyelő szemöldökét. Szóval olyan a cucc, hogy gyantázni lehetne vele. Gondoltam legyantázom Jerry-t, ha akarja ha nem. Én akartam és ez elég volt. A ragasztó amúgy egyoldalas, tehát lefuttattam először a ragacsos oldalával a lamináltra, majd visszakanyarítottam, a leragasztott oldal felett visszahúztam a kiindulási pontra és ott leragasztottam újra. Ezt megcsináltam négy sávban, óvatosan, a hajamtól, szemöldökömtől és egyéb szőrteleníteni abszolút nem kívánt részektől távol tartva. Majd gondoltam, hogy ne-he-hem, kell még, ezért külön kis ütközőket is beintegráltam a rendszerbe, gondolván hatásosabb az egérkozmetika.
Alapvetően kipattanok (? hajnali 6-kor?) az ágyból, de ma nem akaródzott kiszállni..... vastagon fo féltem, hogy mi fogad a ragacsomnál.
Há' konkrétan semmi.
Annyira felmérgeltem magam, hogy el is felejtettem kávét főzni, fent volt a vérnyomim nélküle is.
Délelőtt melóztam, meg is kérdeztem Fredet, hogy súgná meg a tutibiztos likvidálási módszerét, de csak nézett rám miközben kibökte (a tök nyilvánvalót) hát egérfogó sajttal. B>#&@#@, azzal kezdtem!!! Más ötlet? Nincs.
Valami biológiai fegyverzet? Itt? Az nem humánus!! Szuskulcs, hátha lecsapom a fejét a jumbóval az humánus?!?!
Mindegy, úgy voltam vele, hogy nem hiszek most már a szóbeszédnek, magam megyek el a megfelelő bótba és feltúrom az össze polcozatot, (Szaszával nehezítve, aki a legtörékenyebb karácsonyi üveggömbök között ámuldozott hangosakat) valamiféle írtójó írtó cuccért.
Egérfogót 3 (azaz három!) méretben találtam, közben azon gondolkodtam, hogy mielőtt Joep vagy Anneke elbaktat a bótba megvásárolni a befogó berendezést leméricskéli-e az írtanivaló delikvenst?
Már-már feladtam amikor megláttam eeeeeeeeeeeeeezt!
KELLLL! Igaz, hogy 11 euro volt, de lemicsinálom. Már egy csomó kaját kidobtam, több, mint 11 euro értékben, ebbe fektetni kell. Ez már háború! (Na meg 8 csomag méreg van benne - a humánusabbikból persze - ne adj isten ha kell még...)
Gyorsan hazafurikáztam az ámuldozó kiskirálylányt és beüzemeltem az egyik csapdát. Miután meg volt, elolvastam, hogyan kell beüzemelni. Szokás hatalma .... :) Na és akkor írja, hogy az üzembehelyezés utáni HARMADIK!!! napon tekintsük meg a csapdánkat. Szuskulcs! Még három nap?!?!? Addig mi lesz?
Mindegy, a háttérben ha megnézitek ott a hagyományos csapda is, most már szalámival betöltve. Hátha véregér ez a Jerry és a húsra megy! Már most nem érdekel, hogy mi fogja el az egeret, csak tűnjön el végre.
Úgyhogy lehet szurkolni!
Na vacsira tacót csináltam, mert Pipi egyfeszt emlegeti. Még soha nem evett, ez fájós szokott lenni, mert vagy nagyon ízlik neki az új kaja, vagy egyáltalán nem. Említeném itt ezt az isteni cheescake brownie-t, amit a hétvégén gyártottam, álllllati finom, de egyik banyának sem kell.
Recept innen: http://www.csakapuffin.hu/search?q=m%C3%A1rv%C3%A1nyos+brownie
De úgy voltam vele hátha. Éééééés siker! Nagyon ízlett neki, igazi tex-mex kiscsaj ez. :D
Szasza a szokásos hétfői tésztavacsoráját fogyasztja, annyi újítással, hogy most a tejfölös tésztára nem sót hanem cukrot kért. Variálunk. :D
