Ma végre elmentünk megrendelni az ablaküveget az autómba. Reménykedtem, hogy még péntek reggelig megérkezik, mert akkor még aznap beszereltettem volna, de sajnos 3-4 munkanap minimum, tehát csak karácsony után.... addig fólia..... Elképzelhető, hogy elbaktatok a szervízbe holnap és megkérdezem őket, nem-e kapnák ki a dvd-rendszert pénteken, nehogy aztán valaki egyik éjszaka kitermelje belőle. 

A dvd-rendszer ugyanis nagyobb értéket képvisel, mint maga a rom.... Nem nagyzolásból, hanem mert az út ajtótól ajtóig (Mo.-NL.) 1567 km. Két kiskölöknek meg sok. De ha van dévédéééééé, akkor már csak azon veszekszenek, hogy mit nézzenek. :D

Na szóval meglesz a cucc, 45 euro lesz. Ebbe még nem is halok bele. Asszem ..... de nem jól jött. Karácsony előtt semmiképp.

És amíg én hollandul elkutykuruttyoltam, hogy mit akarok (jobboldaliháccsóajtókisablakokcska - muhaha, ezt hollandul) addig a kiskölekek találtak egy kisfijatot. Szasza bele is fért.

De azért hoztam a formámat .... mivel a kommunikáció azért nem olyan folyékony, mint magyarul vagy angolul, azért a srác biztonság kedvéért megkért, hogy a mellettem álló szalonautón mutassam meg melllik oldali üvegről van szó. Ez annyira nem kellene, hogy gondot okozzon, de én bíztam magamban és megkockáztattam a lehetetlent: mondtam és mutattam is egyszerre: a jobb oldali - és közben magabiztosan átsétáltam a bal oldalra.

Mosolyogva ránézek a srácra, akinek nyitva maradt a szája, hogy "anyám, mekkora p*csa ez", úgyhogy rögtön dobtam is az idevágó poént (a szituációt humorral oldót) áhh, hagyd, szőke vagyok. Mondtam neki, hogy jobb oldal, és meg is mutattam neki a szalonautón.

Hát ez a bonyolult feladat másodjára sikerült. (De már láttam, hogy emelkedik a székből - lökött ez a liba, inkább megnézem.)

Amúgy mielőtt indultunk alkatrészt venni, Szasza közölte, hogy fáj a feje. Ez engem mindig aggaszt, úgyhogy beletoltam gyorsan Nurofent, de egy órával a gyógyszer bevétele után még mindig panaszkodott. Úgyhogy ha már úgyis ott voltunk a kórház mellett, bevittem, hogy megnézzék. Másfél óra volt a procedúra - várakozás, első doki megnézi,második doki megnézi, majd gyerekorvos megnézi. (Csajnak nagyobb bajusza volt, mint Poirot-nak.)

Mindegy, nem találtak semmit, de addigra Szasza szeme olyan szinten bepirosodott, a kis vékony bőr a szeme mellett körben, hogy alig bírta nyitva tartani. Ekcémás tünet. Vazelin .... úgyhogy másfél óra kórházi szopakodás és 2,5 euro parkolópénz leperkálása után (kórház saját, betegparkolója!!!) hazajöttünk vazelinezni.....

Ez a kép még a kórházban készült, sajna telcsivel, nem a legjobb. Meg itt még alig volt piros.

Ha fennáll a fejfájás továbbra is, akkor háziorvos ......

És a poharas csokikrém, ami aaaaannnnnyira fini:

2 dl tejszínt felmelegítek, beletörök 150 gr csokit és felolvasztom benne. (Nem kell forrralni.)
Ezután a krémet min 3-4 órára behűtöm, majd habbá verem.
Piskótát (én boltit használok ebben az esetben) szúrok ki a pohár szájával és a poharak aljára teszek 1-1 karikát. 2 kanál cukrozott kakaóport felmelegítek 1 dl tejben (rumaromát is lehet bele tenni) és meglocsolom a piskótakorongokat. Majd jön a krém, majd újra a meglocsolt piskóta. A tetejére tejszínhab kerül.