Ma jól bealudtunk Szaszával, mert Pipi a szokásos hajnali 1/2 8 körül kelt. Szasza majdnem 10-kor, akkor fölmentem hozzá és bebújtam mellé a Pipi ágyába. Ott még dumáltunk vagy fél órát, marhultunk és játszottunk, mire leevett a nemespenész bennünket. Szasza nem is reggelizett, mert 11:15 volt mire felbukkantunk.

Gyorsan felporszívóztam itt-ott a házban, és mivel a csajoknak mehetnékjük volt, elvittem őket a Vossenbergbe megint. Ugyanis az usziba akartak volna menni, de még taknyuk-nyáluk egybe, én is inkább Horváth Charlie mutánsként rezegtetem a hangszálaimat reggelenként, ezért nem oda mentünk.

Szóval a Vossenberg volt az úticél és egészen 6-ig ott voltunk. Főzni nem volt már kedvem, pedig egy adag húsleves már itt olvadozott a konyhában (naivan azt gondoltam, hogy lesz még időm és kedvem főzni - de nem) úgyhogy egy laza kanyarral a Meki felé vettük az irányt. A csajok ott vacsiztak, naaaagy-naaaagy megelégedettségre. Úgyhogy ezek után méltán lehetek büszke a Világ Legjobb Anyukája címre, amivel a kislányok ajándékoztak meg engem. Szuper a világ legjobb anyukájának lenni, még akkor is, ha ez 49-49%-ban a Vossenbergnek és a Mekinek szól, a maradék 2%-ban pedig nekem. :)

Képek tegnapról, amikor az Etenstijdban voltunk. (Az Etenstijd egymagában valószínűleg nem elég, hogy a világ legjobb anyukája címet kiérdemeljem, így max. csak a 15846316846314635416136513431. legjobb anyuka lehetek.)

A világ legjobb anyukája (a budiban fotózkodik):

És este még csokifondü is volt, wow!