Ma nem csináltam képeket, mert elég sűrű volt a nap. Ma melóztam és rögtön egy fenevaddal kerültem szembe. Nem, nem a macskájuk, aki önmagában sajnos nem a haverom, de ez abszolút a porszívó hibája, amit minden háziállat (ahol pucolok) az alkatrészemnek tekint. Szóval Poesje-vel nem vagyunk cimbik, de mondom nem ő volt az elkövető.

Szal smúzolunk a háziasszonnyal (hogyvagymivanszédülsz?álljmeghafáradtvagy, blablabla...) közben cuccolom elő a takarítószereket egytől egyig, majd a rongyokat, egyet, kettőt. hármat és VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

Egy bazi nagy egér, de nagyobb, mint az én négy téli egerem, ott menekült! Poesje az anyádba a nagykést hát te meg minek vagy tartva?!?!?! Háziasszony hozta is a macsekot, de az oda se szagolt, éppenhogy a másik irányba menekült. Na lázas telefonálgatás, én már addigra kétszázzal szívtam a port az emeleten, a vérnoymim is kétszáz volt az hóttuti.

Érdekes dolog, mert alapvetően nem félek az egértől, a téli egerek közül is hármat manuálisan raktam ki, csak a negyediket tettem el láb alól, de mégis amikor meglátok egyet, akkor a hárommillió decibellel sikító és hokedlire ugráló anyám képe jelenik meg és máris sikerül leutánozni. Bár hokedlire nem ugrálok. :D