A kiscsajok ma nem Alex bácsival úsztak, hanem Valerie nénivel, aki szintén úszásoktató. Kettéosztották a csoportot (7 gyerek mindösszesen) Valerie néni az én gyerekeimmel foglalkozott és még egy kisfiúval. És ez Szaszánál hatalmas áttörést hozott.

Petra alapból profi, ha beledobnák a mély vízbe szerintem már ráérezne és nem pánikolna, de természetesen ez nem történik meg. Szabinában viszont még mindig benne volt a félsz, a görcsösség, amivel elég nehéz úszni tanulni. De ma akkorát fejlődött és annyira felszabadult volt a vízben, hogy képtelen voltam abbahagyni a vigyorgást miközben figyeltem a teljesítményét.

Először persze játszott és sétált a medence alján, mint mindig. De szerencsére Valerie néninek meg volt a türelme és a szakértelme, hogy átsegítse Szaszát a félelmein.

Ismerkednek, bemutatkoznak:

Ne félj, foglak:

Előkerülnek az ormányok:

És a fejét is beleteszi:

És háton is:

Petra vérprofi:

Ormány nélkül is:

És akkor előkerültek a békatalpak, ezzel ugyanis nem lehet a medence alján sétafikálni! :D

És íme a kis úszóbajnok:

Naná, a fejét is beleteszi:

Büszke mosoly anyának, aki éppen egy könnycseppet morzsol el a szeme sarkában:

A játékra mindig van idő, lovaglás az ormányon:

A csajok siklanak, ki hogyan tud:

Ez sajnos egy hibás felvétel, mert nem jól tartottam a telefonomat, de felteszem, mert ezen nagyon jól látszik, hogy Szasza milyen ügyesen halad a vízben. Na ja, megfelelő szögben kell tartani a búrátokat, bocsi.