A kirándulós napon érkeztünk meg Szigligetre a várba. Azt nem is említettem, hogy mennyi holland rendszámos autóval találkoztunk a Balaton környékén, de rengetegen voltak Hollandiából.

A szigligeti várhoz jó magasra kell mászni, nem úgy, mint a gyulaihoz, ami teljesen sík felületen fekszik, és amit megszoktunk. A szigligetihez először is fel kell mászni a vár lábához, majd bent a várban is csak felfele, csak felfele, csak fel.... Szöszi úgy döntött, hogy ő nem mászik fel a vár tetejébe, lent maradt és a várjátékokat nézte. Mi a csajokkal megmásztuk a várat, benéztünk minden zegébe és zugába. 

DE! Lent a várkávézóban kezdtünk, félúton, erőt gyűjtve a további mászáshoz. Arra az esetre ha éppen a várkávézóból indulnál Pisába, csak tudd, hogy 663 km van előtted:

És igen, innen is látszott a Balaton:

Mmmm, fagyi! Mindkét gyerekem és az anyám is imádják a fagyit, ebben jól egymásra találtak. Én viszont utálom, úgyhogy legalább van valaki, aki fényképezi a fagyizó népséget:

A kávézó dekorációja:

Indulás felfelé:

Budi kilátással. Nem kell szellőztetni.

Akkor is széttrollkodom a fotódat:

Először készítettem panorámafotókat, ha ráklikkeltek nagyobb formátumba ugranak a képek.