Nagy szerencsénk van ha hazamegyünk, mert mindig 'vizes' helyeket látogatunk meg. De a Balcsi és a történelmi fürdőváros Gyula mellett Csongrád vizei a kedvenceink. A Körös-torok, aminek a strandja szinte mint a tengerpart, vagy újabban a csongrádi városi uszoda. Ez nem egy százmedencés, aquapalotás, csudaságos látványelemekkel ellátott uszi, de mégis olyan, ahová újra és újra visszakívánkozunk.

Én nem vagyok hideg víz 'hívő', mert abban folyton úsznom kell, hogy ne fázzak, és itt pont arról van szó, hogy akár úszhatok is, mert arra is alkalmas a víz hőfoka, vagy egyszerűen ülhetek a vízben és smúzolhatok a családommal, vagy beülhetek/beállhatok/befekhetek valamelyik dögönyöző és masszázsfej alá, és pihenhetek. Mert nem sportolni megyek, hanem inkább smúzolni, ez tény.

Petra így strandol:

Nyugisan, hajat kint tartva a vízből. Szabina pedig így:

Jó sokat nevettük Helgával, hogy kopoltyúi és uszonyai nőnek ennek a vízisellőnek, mert tényleg többet volt a víz alatt. Az uszi sportmedencéje tökéletes mélységű - nem tudom sajnos, hogy hány centi pontosan - de nem hideg, ez nekem fontos, és főleg alig volt benne valaki, esetenként senki, így ebben úsztunk, és Szabina kedvére gyakorolhatta a vízi bukfenceket, előre és hátra, illetve a kézenállást. Mivel a víz nem mély, ezért biztonságban érezte magát, hogy a vízi kunsztjait gyakorolja, és végül meg is tanult egy csomót. Itt bukfencezik:

Este cukiba mentünk:

Az Erzsébet Hotelben szálltunk meg, nagyon elégedettek voltunk, az ágy alapos tesztnek volt kitéve:

Másnap reggel, amíg a lányok aludtak, elmentem beszerezni a reggelit, és talán a csongrádi hitvallásra bukkantam:

És bár nem fürödtünk a Körös-torokban, azért elmentünk és megnéztük:

Talán idén el tudunk szakadni az uszitól, és megmártózunk a Tiszában is: