Ahogyan rendezgetem a képeket, rájövök, hogy egy csomó képem maradt még, és hogy simán összejön még egy gasztroblog. Akkor uccu neki. :)

Ez nem csak a gyulai csemegékről fog szólni, hanem mindenről, amit még magunkba tömtünk a nyaralás végéig.

Gyulán is voltunk étteremben, ez itt Szabina ebédje. Kitalálod mi ez, nem segítek.

Ez az enyém, a rizsről tudható.

Ezt anyámmal feleztük, grill zöldség, isteni volt.

És desszert:

Kissé kőkorszaki, frédibénis volt, kőlapon tálalva:

Vendégségben Keresztapáméknál:

Ha elmész egy rendes, magyar vendégségbe, az tutibiztos, hogy nem kétféle sütit fognak eléd tenni, hanem annyit, hogy gondolatban már tologatod a főfogás(oka)t a beledben, tetriszezel, hogy hova fog ez mind beférni, mert  mindent meg akarsz kóstolni.

Ezzel a kávéval kínáltak meg valahol (gondolom Cafe One - mert ez van a cukor csomagolásán) csodaszép. Szerintem Békéscsabán van, és a csajok éppen fagyiztak mellettem:

Ez egy másik fagyizás emléke, nyilván Szöszi a harmadik, és szerintem a Kézműves Cukiban készült:

Erzsinél és Öcsinél grillezés volt, és bár vegetáriánus lettem, a kicsi grillkolbászkáknak nem tudtam ellenállni.

Nem tudom hol készült ez, Szegedre tippelek:

Ez viszont tuti, hogy anyáméknál van, Bandi hozta az egyik cukiból: CSOKIS MIGNON!!! Mert a gyerekek nem tudnak meglenni nélküle. Az én gyerekeim is imádják, itt sajnos nem lehet ilyet kapni, ezért amikor hazamegyünk, tata azonnal feltölti a hűtőt csokis mignon-nal (és túró rudival) ahogy kifogy a készlet.

Ez Petra kedvence, a citromos rúd, vagy ahogyan mi hívjuk, a RÖFIKE. Az út melletti szalmabálák, amik gurigába vannak tekerve, azok a röfikék, arról máris a citromos rúd jut az eszébe. Ennek az a hátránya, hogy bárhol autókázol, ha meglátsz egy szalmagurigát, a röfike fog az eszedbe jutni, és máris nyáladzol. Ha szerencséd van, Magyarországon autózol, de röfikebála itt is van. Pech, Petra.

Fogadjunk, hogy innentől kezdve neked is Petra és a citromos rúd jut majd eszedbe, ha meglátsz egy ilyet:

A teljesség kedvéért ez meg a kókuszos kocka (legyen neked is nyálmenésed ha autózol):

És ami soha nem maradhat ki, a szalonnasütés. Sokszor röhögcséltünk már rajta, hogy hogyan magyaráznánk is el ezt egy külföldinek, úgy, hogy ne hányja el magát. Szóval a disznó zsírját felfogjuk majd szalonnává szilárdítjuk. Miután ránk jön, hogy zsírra éhezünk, a darab disznót felhúzzuk egy hegyes botra, és újra cseppfolyósítjuk. A csöpögő disznót kenyérrel fogjuk fel, amit aztán azon melegében, némi zöldség és sör (bor, kóla ...szabadon választott síkosító folyadék) kíséretében benyeljük. Olyan grillezésféle, csak nem az egészséges fajtából. :)