Nagyon sok boldog névnapot kívánunk Banditatának, és nagyon sokszor pusziljuk!

Ma a szánkózás volt a nap fénypontja annak ellenére, hogy az utakról már sok helyen elolvadt a hó. Azért a szánkót kisebb nagyobb nehézségek árán sikerült elcibálni a suliig, ahol Pipi tornázik. Mivel még nem újítottunk a szánkón semmit, csak szóltunk a csajoknak, hogy lehet felülni, természetesen már az ajtóban jelentkezett a legfőbb probléma. Az első húzásnál Pisti kezében maradt az ősöreg madzag. :D Mivel már nem volt idő visszamenni, ezért az egyetlen nálunk lévő madzagféleséggel helyettesítettük.
Mikor megérkeztünk a tornacsarnokba, akkor Szaszának is megengedtük, hogy futkározzon kicsit, amíg a tanárnő előpakolja a tornaszereket. Természetesen aztán alig lehetett összeterelni, hogy induljunk haza. Így aztán úgy döntöttem, hogy menjünk vele szánkózni, mivel ha egyedül ül a szánkün az olyan, mintha senki nem ülne rajta.

Közben Pisti hazaugrott Csiliért és egy plédért Szaszának, de mire visszaérrtek addigra Szasza már vidáman rohangált a hóban.

A tegnapi festés képei:

Állítólag az elkövetkező két napban további hóesésre lehet számítani ami egyfelől jó, mert akkor lehet szánkózni. Másfelől viszont rossz, mert még mindig nyári gumik vannak a kocsimon. :( És nincs is csak egy pár téli gumim. :(