Már előre mindenkinek köszönöm a megemlékezést és utólag is természetesen!

Kaptam ám ilyet:

Köszönöm szépen Helga mamának, Pistának és Helginek!

Hát könnyű velem! Élelmesebbje 20.-án köszönt, névnap után szülinap előtt, de semmi gond már azt is megszoktam. Szal három napig tart az ünneplésem, mint egy rendesebb falusi lagzi a múltban.

Ünneplésként valagtetoválásokat csináltunk magunknak a csajokkal ilyen felragasztható matricatetkókkal, de - ha nem bánjátok - nem örökítettem meg fotón a műveket. A csajoké még csak-csak, édes kis aranyos szívecskék és pillangók díszlenek a hátuljukon, de az én hátsó lökhárítómra akkora tetkót választott Pipi, hogy erősen elgondolkodtam megsértődjek-e a méretemre utaló NYILVÁNVALÓ célzáson. :DDD

Tegnap reggel még mielőtt indultunk volna a táncsuliba, a legnagyobb kapkodás közepette eccercsak Szasza elhúzódik, elcsendesedik. Hálálkodok a magasságoshoz, hogy egy gyerek mínusz, csak Pipivel kell harcolni, hogy öltözzélreggelizzélfogatmossálcipőthúzzad, stb. de korai volt az örömöm. 5 perc múlva BOLDOGAN és ÖNELÉGÜLTEN ragyogva előkúszik a kis Prinszesz így:

Na ekkor - nem előszörre - megfordult a fejemben, hogy talán (kettővel) több gyerekem van, mint amennyivel elbírok. Kotrom elő a sminklemosót, hogy publikus megjelenésűre redukáljam a gyereken található rólaszínű, zsíros kenőcsöt, közben mondom, hogy olyan vagy, mint egy rólaszínű Marilyn Manson. Na gyereknek több se kell, ki az a Marilyn Manson? Nem tod? Na nézzed:

Nézte, de őszintén remélem, hogy nem okoztam egyik lánynak sem semmilyen feljődésbeli defektet a képpel. :D

Na még egy kép a kidekorált Kisnyúlról:

Mondjuk anyáménál már most jobb a sminktechnikája az tuti. :DDD

És egy kép Pipiről, aki szerintem szociotanulmányt ír rólunk és az összegyűjtött anyagból doktorál majd a University Of Tilburg-ön. :D

Folyt. köv. holnap, mert ma csináltunk klassz kexikéket megint, fotóztam, de cask holnap leplek meg velük.