Holnap repülnek a csajok..... már írtam a Facebook-on, hogy bőgök, mint az anyátlan szamár. Elég nehéz úgy bőgni, hogy ne lássák, úgyhogy olyan tevékenységekbe menekülök, amiknél hátat fordíthatok nekik. Pedig inkább velük lennék folyton, de nem akarom, hogy lássák, én szomorú vagyok amiért elmennek. 

Mert tudom, hogy jól fogják érezni magukat, szükségük van az otthoni fílingekre, ízekre, a nyelvre de legelsősorban a családjukra.

Már tervezgetik a szalonnasütést, a nagy fagyizásokat, a bringázást, mindenfélét, és nekem lassan belszakad a szívem, hogy idén nem tudok velük menni.

Ma nem csináltam képeket, de tegnap a szafariparkban igen, ímhole:

Szasza a szurikátákat kukkolja a plasztikgömbben:

Ez pedig pár nappal ezelőtt készült, Pipi a rocksztárságot gyakorolja:

Nagyon kellemes, élményekben gazdag, finom meleg nyarat kívánok nektek drága gyermekeim. Máris nagyon hiányoztok, nagyon várlak benneteket haza. Nagyon szeretlek benneteket.