Ott kezdődik a történet, hogy anyósom babonája szerint amit csinálunk az év első napján azt fogjuk csinálni egész évben. Szóval nálam január elsején nincs házimunka, pénzátutalás, semmi olyasmi amit nem szívesen csinálok, csakis kellemes tevékenységek. Sütni-főzni amúgy is szeretek, úgyhogy volt bolognai spagetti és csúsztatott palacsintatorta, most mákos töltelékkel, ez is babonából persze.
Na és akkor a babona miatt a januári lakbért mindig az év utolsó napján utalom át. Pont mint most. Felmegyek a netre, bankszámlámra be és akkor ért a meglepi, a szemgolyóim majdnem kiestek! Valaki 10.225 eurót utalt át a számlámra két részletben!!! Akkora összeg ücsörgött a számlámon hirtelen, hogy se köpni se nyelni nem tudtam.
Sejtettem szomorúan, hogy ez nem illet meg engem, úgyhogy vártam, hogy jelentkezzen érte valaki. 31.-én már nem hívott senki, elsején meg ugye még nem, tehát ma. És bingó! A bank hívott, hogy hát félreértés történt és hogy ugyanarra a számra utaljam vissza. És szomorúan búcsút intettem a könnyen jött kisebb vagyonnak.
Viszont aminek örülök, hogyha a babona működik, akkor jövőre az év első napján vagyonnak kell ücsörögnie a számlámon!
Na ránk térve. Pipi még mindig köhög és én is. Gyengének érzem magam és hétfő óta nincs étvágyam, nem kívánok semmit. A fejem most is húz egy kicsit, nem értem, hogy mifene kórság tört rám. Szasza egyedüliként egészséges és kitart. :)
Friss képek a kislányokról, naná evés közben, akkor viszonylag stabilak.
Pipi gyenge, és neki sincs különösebben étvágya:
