Idén Petrával kocsival utaztunk haza, Szabina pedig repült mamával. Jövőre pont fordítva lesz, már megígértem Szaszának. Nagyon jó volt két napig csak egymásra figyelni, nagyokat beszélgetni, énekelni, táncolni(!) a kocsiban. Petra miatt is - és magam miatt is - megálltunk útközben Schwarzach-ban éjszakára. Ezt a hotelt már ismertük, 6 évvel ezelőtt is ott szálltunk meg, amikor kiköltözködtünk.
A falu (város?) gyönyörű és hangulatos, mivel hegyi falu és nincs egy utca sem, ami ne haladna felfelé vagy lefelé. Amolyan igazi hegyi település, a wikipédia szerint kevesebb, mint 3000 lakóval. Idilli, gyönyörű és az emberek kedvesek és barátságosak.
Petra első Burger King szendvicse, az öröm frenetikus:
Csili a hátsó ülésekre szorult, nem nagyon bánta, menet közben folyton alszik - a mázlista:
Ez már Ausztriában készült, Petra "lőtte le" ezt a hatalmas széket az autópálya mellett:
És egy pár fotó Schwarzach-ról: a hotel.
Ezt a videót Petra készítette Szabinának, hogy bemutassa a szállásunkat:
