Szóval (aki nem tudná, mert biztosan vannak olyanok akik nem tudják) azért fontos nekem az Afsluitdijk, mert 2009-ben Pisti ott kérte meg a kezemet. 

Alapvetően nem vagyunk (most félig múlt időt kellene használnom, de nem fogok) házasságpártiak, 9 évig vígan megvoltunk a papírok nélkül. Amikor viszont eldöntöttük, hogy kiköltözünk, akkor felmerült az ÖTLETE a házasságnak, mivel házastársként könnyebb az élet, a regisztráció, a papírmunka, stb. Ezt jól is gondoltuk, de nekem az ötlet szintjén meg is állt a dolog. Pisti viszont sokkal romantikusabb alkat, 2 hónapig tervezgette a hogyan-t a miként-et. Gyűrűt vett, majd eldöntötte, hogy amikor együtt jövünk Hollandiába akkor elvisz az Afsluitdijk-ra és ott megkéri a kezemet.

Purmerendben voltunk előtt, mert ott volt egy találkozója, majd beültünk a kocsiba és elindultunk. Én nem nagyon figyeltem az utat, azt hiszem olvastam, de amikor felpillantottam úgy éreztem, hogy nem visszafelé Tilburg felé jövünk. Kérdezem tőle, hogy Tilburg-be megyünk, mert nem ismerős az út. Mondta, hogy de igen, csak másik úton. Okés, nem is foglalkoztam vele. Majd amikor odaértünk az Afsluitdijk "bejáratához" akkor elkezdte mesélni, hogy miért és mikor építették az egész gátat ésatöbbi. Ő már előtte járt ott egyszer és nagyon tetszett neki, ezért is akart oda engem is elvinni. Szóval megálltunk a Monument-nél, az emlékműnél. Itt át lehet menni a pálya fölött és el lehet olvasni egy kőből készült tablón, hogyan épült a gát. Amikor átértünk és mindent megnéztünk akkor szembefordult velem és azt mondta, hogy szeretne kérdezni tőlem valamit.

Nő vagyok, mindenféle extra érzékekkel megáldva, éreztem, hogy ez most másfajta kérdés lesz mint amihez eddig szoktam. El is suttogtam, hogy jajj, ne. 

De Pisti bátor volt és ennek ellenére megkérdezte, hogy hozzámegyek-e feleségül.

A többi történelem...

Ennek a lehajoló munkásnak az ülepénél történt a dolog.

Piszkosul megviselt az ottlét, folyamatosan bőgtem. Szerencse, hogy nagyon jó idő volt és sütött a nap, a bazi napszemüvegem kitakarja a fél arcomat, csak alóla patakokban ömlött ki a könnyem. Néztek is egy csomóan, egy faszi szerintem le is fényképezett, de nem igazán érdekelt a dolog. A majdnem 2 órás bőgésnek meg is lett az eredménye, szaggató fejfájás .... :(

Gyönyörű hely az Afsluitdijk, különleges és méltóságteljes, ugyanakkor számomra szomorú, kínkeserves és szívszorító. Az én emlékhelyem.

Kicsi Cukorkám (Csili) nagyon elemében volt, folyton a vízbe ment volna, de sajnos erre nem hagytak lehetőséget. Amúgy látszik, hogy szokva van az utazáshoz, ahogy beszáll a kocsiba már el is fészkelődik és néz rám, hogy na mi lesz akkor indulunk?

Nagyon élveztem az utat oda is (vissza is majdnem de majd mindjárt) otthon karácsonykor mentem ennyit egyedül, (de azt egyáltalán nem élveztem - érthető okból). Kiírtam reggel egy CD-t 69 számmal amiket imádok és nem tudok megunni, ordítva hallgatom a kocsiban. És még hozzá is ordítok. Csili lehet, hogy süketül, de lehet, hogy én is.

Visszafele úton következett egy olyan szám ami - ha lett volna közös számunk Pistivel akkor ez lett volna az - nagyon megbőgetett. Akkor lelombozódtam, ezt abból vettem észre, hogy egyrészt végig bőgtem, másrészt hogy 95-tel mentem ott ahol 120-szal lehetett volna!

Pistitől tanultam annakidején, hogy ne hagyatkozzak 100%-ban a GPS-re, hanem figyeljem a táblákat is és a megérzéseimet is.

Amszterdam környékén aszongya a gps, hogy irány Hága felé. Mi van???? Utrecht felől jöttem, szóval felülbíráltam a gps-t és milyen jól tettem.

Aztán később meg gyanús lett, hogy banyek én erre nem jártam, hol a bánatos búsba vagyok? A szürkeállomány, khm, szőkeállomány nehezen, nyikorogva beindult, de különben hirtelen halvány lila pótfingom sem volt, hogy éppen melyik kontinensen lehetek, olyan helységneveket olvastam a táblákon. Na bacca meg, gondoltam ez már a Holland Antillák, de nemsokára Tilburg-öt is kiírták. Ugyanis indulás előtt elmentem a kedvenc (legolcsóbb) benzinkutamra tankolni, így Waalwijk felé vezetett az út, hazafelé pedig Breda felől jöttem, és ez cseppet megzavart.

Mindegy, trenírozok a nyári haza-visszaútra, tökegyedül egy kutyával lehet, hogy a holdról hoznak majd vissza. Ha kellek .... :D