Amersfoort-ban voltunk ma az állatkertben, aminek az a különlegessége, az ottani állatokon kívül, hogy saját állatot is lehet bevinni. Vagyis csak kutyát, és csakis mindenféle szabályok mentén. Ez sem tartott minket vissza, hogy Csilit ma állatkertben sétáltassuk meg. :D  

Sajnos Csiliről nem csináltam fotót, mivel egyik kezemben mindig a póráz volt, másrészt pedig rengetegen voltak, nagyon észnél kellett lenni, mert Csili kicsi, öregecske és nincs hozzászokva az ekkora tömeghez, úgyhogy mint egy testőr (budigard) védtem ahol kellett. De Csili felfedező, úgyhogy simán nekiindult a csónakázó tónak, hogy kiissza, és önfejű is annyira, hogy simán keresztül vág a legnagyobb tömegen, nem teketóriázik. A csajokra nem kellett ennyire figyelnem soha, mint őrá ma.

Az állatkert önmagában klassz, olyan különleges állatot nem igazán láttunk, amely más állatkertekben nincs. Viszont van egy csodálatos kínai-japán-távol-keleti kertrész, az volt számomra a különlegesség. Rengeteg játszási lehetőség van, az állatok kifutói felett lehet elhaladni, és az állatok jól láthatóak, tehát nem kell őket keresgetni, mert elbújnak. Ez klassz volt, hogy minden állatot meg tudtunk nézni, mert a kifutók úgy vannak megépítve, hogy az állatot mindenképpen lehessen látni, bármely részében is tartózkodik a kifutónak. Viszont nem kaptunk térképet a bejáratnál, és később már nem is tudtunk szerezni, és az eligazító táblák nagyon gyéren vannak kihelyezve. sokszor fogalmunk sem volt, hogy merre haladunk, mit nem láttunk még, így némely részen kétszer is megfordultunk, némely részen meg egyszer sem.

A parkolás egy katasztrófa, és sajnos nem is igazán segítik az embert, hogy megtaláljon egy parkolóhelyet, vagy eligazítást kapjon, hogy merre lehet parkolni. Szerencsére az idő csodálatos volt, Csili élvezte az állatkerti sétát, főleg ahol ő is látta az állatokat, pl. a szurikátákat az üvegfalon keresztül. 

Némely állatkertekbe rendszeresen visszajárunk (rhenen-i, rotterdami) mert nagyon szeretjük őket, de nem hiszem, hogy az amersfoort-i újból úticél lesz. És amíg ezt a blogot gépelem, az öregecske felfedező hangosan horkolva durmol mellettem. 

A szünet még egy hétig tart, a lányok bakancslistájáról eddig két dolgot húztunk ki: mozi - Hupikék Törpikék film, és a mai állatkerti látogatás. Még hátra van a szafaripark-látogatás, egy uszi, egy kávézás a Starbucks-ban - ez Petra kívánsága, egy fagyizás és még valami, de azt már el is felejtettem. Mindegy, ők tuti nem felejtenek el emlékeztetni.